2011. március 8., kedd

Délalföldi szőrhímzések

(forrás wikipedia.hu)

                                                



Az alföldi szőrhímzések egy csoportját alkotják azok a szabadrajzú hímzések, melyeket ma még nem tártak fel teljes egészében. A kunsági, a hódmezővásárhelyi hímzések mellett a délalföldi szőrhímzések egy újabb jellegzetes csoportot alkotnak. A szakirodalom Arad vidéki, Orosháza vidéki megjelöléssel tartja számon.

A közelmúlt gyűjtőmunkája során nemcsak fenti helyeken, hanem Mezőberényben is került elő néhány gyapjúval hímzett párnavég. A békéscsabai Munkácsi Mihály múzeum gyűjteményében is szerepel egy virágtöves darab.

Ezek a hímzések hímzőkultúránk régi rétegéhez tartoznak, s a magyar népművészet története szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.

Eredetük valószínűleg a múlt század első felére tehető. Alapjait a nagyarányú juhtenyésztés teremtette meg. A magyar racka és cigája juh gyapját lenyírták, megfonták, növényi festőanyagokkal színezték, (diókopáncs, vöröshagyma, burján) és az így megfestett fonallal varrták a mintákat.

Alapanyag: kendervászon, a hímzés színei a vörös, a barna, a sötétkék, és ritkábban zöld is. De találtunk egyszínű barna és vörös szőrfonallal hímzett darabokat is.

A mustrák általában három sávosak, de van olyan is, ahol a festő perem elmarad, ill. a két perem nem azonos mintázatú, sőt az egyik szélesebb, gazdagabb, mint a másik. A háromsávos kompozíciók jellegzetessége a széles középső sáv, melyet a peremdísztől erőteljes, kettős, hármas vonaldísz, vagy éppen egy díszes keskeny sáv választ el.

A motívumok többnyire növényi elemekből állanak, de található madaras és pávás ornamentika is. A hangsúlyos nagy elemek: a gránátalmák, a rozetták, a tulipánok, melyeket leveles, virágos szárak, kacsok, indák és pettyek egészítenek ki.

A középső sáv kompozíciója lehet indás, kazettás, virágtöves is. Mindhárom változat megtalálható. A peremdíszítmény ritmikusan ismétlődő motívumokból áll, amit néha hullámvonalas indával kötnek össze.

Öltéstechnikájuk igen változatos, Megtalálható az egyszerű lapos, a hamis, a levarrt lapos, törökös lapos és váltogatott laposöltés. Alkalmazzák a száröltést, a szallagöltést, a láncöltést, a duplaláncöltést és boszorkányöltést is. A gránátalmák és rozetták közepét sakktábla öltésekkel töltik.

(forrás Ilés Károlyné népi iparművész gyűjteménye, valamint saját jegyzeteim Juhász Istvánné előadásai alapján)




4 megjegyzés:

53Rózsa írta...

Gyönyörű a gyűjteményed

rozsa_1953 írta...

Köszönöm:)

helenka 2008 írta...

Végre beengedett. Csodásak a himzések Rózsám.

rozsa_1953 írta...

Köszönöm Elenám:)